A csappantyúk ellenőrzése
MIT,HOGYAN?

A személyi feltételek
A személyi feltételek

A tűzvédelmi csappantyúk karbantartásához és ellenőrzéséhez szükséges személyi feltételek:

  • Az állapotfelméréshez és dokumentáláshoz a tervezővel azonos szintű képzettség szükséges. Esetünkben épületgépész mérnöki diploma, kamarai tagság, GT-1-es jelű tervezői jogosultság.
  • Karbantartási munkákhoz: villanyszerelői bizonyítvány, továbbá rendelkezzen a berendezés és rendszer karbantartásához szükséges szakismerettel.
  • A gyártói utasítások ellenőrzéséhez a gyártó által kibocsátott szakvizsga bizonyítvány szükséges, amely igazolja, hogy a karbantartó rendelkezik a megfelelői ismeretekkel és jogosult a gyártó nevében ellenőrzést végezni illetve nyilatkozatot kiadni.
  • A karbantartáshoz tűz- és munkavédelmi utasítás szükséges, amelyet arra jogosult szakember készítsen-, figyelembe véve a helyi adottságokat. A karbantartást végző szakember rendelkezzen a tűz és munkavédelmi ismeretekkel és erről oktatási jegyzőkönyv készüljön.
A beépítés ellenőrzése../karbantartás
A beépítés ellenőrzése../karbantartás

Az első karbantartás a beépített tűzvédelmi csappantyú ellenőrzését és dokumentálását tartalmazza.

Ennek során a következő ellenőrzési pontokat kell vizsgálni illetve dokumentálni:

  • Az első karbantartást a mellékletben lévő űrlap vezetésével- és annak pontja szerint kell végrehajtani. Az űrlapon fel kell tüntetni a talált hiányosságokat és azok kijavítására vonatkozó intézkedéseket is.
  • Tűzvédelmi csappantyú gyártójának, típusának és gyári számának azonosítása
  • A gyári szám alapján a gyártói igazolások (pl. TMI, TMT, CE) ellenőrzése.
  • Minden csappantyú számára önálló karbantartási füzetet kell összeállítani, amely tartalmazza a karbantartási űrlapokat és tartalmazza a vonatkozó épületgépészeti terv másolatát, műszaki leírást és tűzvédelmi- légtechnikai rendszer működésének pontos (rövidített) leírását.
  • A csappantyút önálló azonosító jelzéssel kell ellátni, mely segíti a karbantartási füzet pontos vezetését és a csappantyú azonosítását.
  • Az első karbantartás során vizsgálni kell a beépítés helyzetét, a beépítés módját, a falazat minőségét. Ellenőrizni kell az adott csappantyúra vonatkozó gyártó utasításokat a beépítés tükrében. pl. függőleges beépítésre vagy gipszkarton falba beépíthető-e az adott csappantyú?
  • Általános szempont, hogy a csappantyúk úgy építendők be, hogy azok helyzete és tűzvédelmi funkciója tűz esetén változatlan maradjon.
  • A felülvizsgálathoz elérhetőnek kell lenniük a kioldó szerkezeteknek, meghajtóknak, végállás kapcsolóknak, stb.. a normáktól eltérő építési és csappantyú kivitelezés esetén a légtechnikai vezetékekben ellenőrző nyílásokat szükséges biztosítani.
  • Abban az esetben, ha a csappantyú a falon vagy födémen kívül került elhelyezésre (nem közvetlenül a tűzszakasz határban), akkor a fal vagy födém felületétől a záró elemig a fal vagy födém tűzellenállási osztályának megfelelő, hivatalosan bevizsgált, tűzvédelmi anyaggal szigetelendő.
  • Az első karbantartás során vizsgálni kell a csappantyúhoz kapcsolódó légtechnikai vezeték hőtágulását. Tűz esetén a hőtágulás nem károsíthatja a csappantyút-, illetve működését nem akadályozhatja. A hőtágulás kompenzációjára alkalmazható flexibilis vezeték, rugalmas összekötő elem, vagy a légtechnikai vezeték megfelelő nyomvonala (megfelelően kialakított csúszó-és fix megfogásokkal).
  • A flexibilis vezeték vagy rugalmas összekötő elem alkalmazásának feltétele, hogy a flexibilis vezeték beépített állapotban mért hossza legalább 1%-a legyen a hőtágulásnak kitett légtechnikai vezeték hosszának, de legalább 80 mm legyen!

Tipusok,gyártmányok
Tipusok,gyártmányok

Itt a leggyakoribb tipusokat fogjuk felsorolni-technikai leírásokkal. A tűzvédelmi csappantyúk a szellőzés- technikai és klímatechnikai rendszerekben, a tűzszakaszok automatikus elválasztására szolgálnak.A legegyszerűbb kivitel a kézi vezérlésű tűzcsappantyú. Ezt üzembe helyezéskor kézzel ki kell nyitni egy rugóerő ellenében, majd a megfelelő olvadó betéttel rögzíteni kell. A tűzvédelmi csappantyú alap állapotban nyitott , míg az azon átáramló közeg hőmérséklete el nem éri a lezárásához szükséges hőfokot. (72-90 C°típustól függően) Ezen hőmérséklet elérésekor a speciális olvadó betét szétolvad, és a rugó bezárja a lezáró lapot. Ez a lezárás egy olyan reteszelt lezárás, melyet a nyomáskülönbség nem tud kinyitni.

A csappantyú nyitását csak az arra szakvizsgával ellátott személy végezheti el, és ismételt üzembe helyezése olvadó betét cseréjével történik.

Amennyiben épületfelügyeleti rendszerbe integráljuk a készüléket,és könnyen nyomonkövethető legyen a csappantyúk állapota, végállás kapcsolóval szereil fel a csappantyúkat. A végállás-kapcsoló a csappantyú nyitott,-vagy zárt ,állapotát elektronikusan továbbítja az épületfelügyeleti rendszerbe vagy egy kijelző felé.

A motoros tűzvédelmi csappantyúk esetében a lezáró lap tengelyére egy 24V vagy 230 V-os motor kerül. Ha a szóbanforgó motort feszültség alá helyezik és az egy rugóerő ellenében rögzíti magát,-ekkor a lezáró lapot kinyitja. Az automatikus, biztonsági lezárás ez esetben is működik. Motoros kialakításnál az áramló közeg hőmérsékletét egy termoelektromos kioldószerkezet folyamatosan figyeli.

Amennyiben az áramló közeg hőmérséklete eléri a kioldáshoz szükséges hőmérsékletet, akkor a korábban említett termoelektromos szerkezet kioldja az áramkört, és a motorban található rugó bezárja és zárva is tartja a lezáró lapot. Ilyen esetek után az ismételt üzembe helyezést csak szakember végezheti el és a termoelektromos kidobó betétet cseréli.

Füstgázvezérlő csappantyúk 

Elsősorban meg kell jegyezni, hogy a füst csappantyú nem helyettesítheti a tűzvédelmi csappantyúkat!

A füstcsappantyúk például tűz esetén a létfontosságú menekülő utak füstmentesen tartására szolgáló automatikus füstmentesítő rendszerek szerves részét képzik. Minden egyes füstmentesítő csappantyú elektromos motorral van felszerelve és tűz esetén minimum 30 percig működőképesnek kell maradnia. A füstmentesítő csappantyúkat leginkább arra használjuk, hogy megakadályozzuk a füst átterjedését teljes frisslevegős rendszerekkel működő központi szellőzéstechnikai rendszerekbe, amelyek a be fúvott levegő a recirkuláció révén keveredik a visszaszívott levegővel, továbbá régebbi rendszerek esetén azok füst biztossá tételére. Forrás: Internet/Pannon tűzvédelem